2010. november 20., szombat

Gitár torta 3.

Huh. Nem volt könnyű, de megszületett!:)

A fázisoknál ott tartottunk,hogy lekentem és hűtőben dermesztettem. Na, ma kivettem és "összeragasztottam". A párommal csináltattm egy másik sablont, amin már egybe van a gitár, mondtam neki, hogy egy pici ráhagyással csinálja, mert ugye ráment a krém, meg lesz burkolás is.....Hát...Jó sok ráhagyás volt:(
A szélét úgy burkoltam be, hogy fehér formixot gyúrtam,majd nyújtottam ki, és olyan széles csíkot vágtam belőle, amilyen magas a gitár. Aztán feltekertem, mint a csigát. Sajnos én magamnak készítem a porcukrot, és mivel picit vizesebb volt a cukor, kicsit kristályosra sikeredett, akár meddig is daráltam. Rövid időn belül váltottam étkezési keményítőre, amitől viszont sajnos törik....Több helyen is elszakadt a szalag, de próbáltam helyrehozni....

Aztán a teteje végül nem úgy lett, ahogy szerettem volna.....Ki akartam fagyasztani a megrajzolt, kivágott gitár-formixot. Csakhogy...már nem találtam sehol akkora kartont, vagy bármi kemény felületet, amire rárakva betehettem volna a hosszú gitárt. Így maradt az,hogy egy kb-i formát nyújtottam, rátettem a tetejére, majd óvatosan körbevágtam. Próbáltam az illesztéseket eltüntetni, egyre jobban megy már!:)
A fehér burkolást elfelejtettem lefényképezni, már csak akkor jutott eszembe, mikor elkezdtem rá festeni a feketét.....

A Wilton fekete gélfestékjét használtam, pici vízzel hígítottam.

A húrokat cérnával oldottam meg, jobb híján, és fogpiszkálóval rögzítettem a kiindulási pontját, felül pedig szürke pöttyel fixáltam a cérna másik végét. Aztán rájöttem, hogy felül oldalt is kéne húrfeszesítőket is gyártani, de csak 4 fért oda a 6 helyett.....:(
A fehér két fő csíkot a húrok alatt formix-szal készítettem, de utána szépen el is barmoltam....:(
Ugyanis, mikor vízszintesen ráraktam a lefogást elősegítő "izéket", akkor azok nagyon kiálltak. Ezért már előre bevágtam a helyüket, de így megtörtem a függőleges vonalat:(

Ezután a legnagyobb idegeskedés következett....Nem tudtam levágni a fölösleges kartont......Sehogy sem ment. A szike csak a karton felső részét vágta le, az alsó meg ott díszelgett. Nagyon mozgatni nem tudtam a tortát, mert ugye vékonyabbb volt a nyaka és ott volt az összeillesztés is...
A hungarocellt bevontam fehér csomagolópapírral. Na, ne tudjátok meg! Az egész lakást felforgattam,mert sehol sem találtam cellukszot!!!! Se másmilyen ragasztót. Mondom ilyen nincs... "Tálca" még sehol, a csúnya karton is ott díszeleg a torta alatt, és mindjárt jönnek a gitárért....
Az apuka nagyon aranyos volt, segített, hogy azért a nagyja kartont le tudjuk varázsolni róla, és együtt raktuk át a végül mégiscsak elkészült tálcára.
Azóta azt a visszajelzést kaptam, hogy: "A legjobb, a legfinomabb amit élemben ettem :) Nagyon profi lett. Köszi"

Kell ennél több?:) 
A képeken egyébként látszik, hogy mekkora káoszt tud csinálni egy-egy ilyen torta készítése a konyhában!:D


8 megjegyzés:

  1. Fantasztikusan jó lett! Idegileg készülők rá én is!:)

    VálaszTörlés
  2. Brigi, minden elismerésem. :-) Csodaszép lett, nagyon ügyes vagy, büszke lehetsz magadra :) Azért nemhiába, már látszik rajtunk a cukrászsuli... :D

    Puszi,
    Szandi

    VálaszTörlés
  3. Nagyon ügyes vagy!
    Gratulálok!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm szépen, mindenkinek!:)

    VálaszTörlés
  5. Mestermunka!!!
    Hogy fért el ez a monumentális darab a hűtődben?

    Egyébként a torta készítésnél engem is az egész lakás felfordulása idegesít legjobban, mert ilyenkor az étkezőre is szükség van, nem csak a konyhára nálam is. Utálok takarítani utána:(

    De az elismerő szavak mindenért kárpótolnak.

    VálaszTörlés
  6. Pici Juci!
    Az 1. és 2. részben kiderül,hogy nem egybe sütöttem és töltöttem be ekkora tortát, hanem két részletben!:)
    A burkolás előtt "ragasztottam" össze:)
    A kupit én is utálom körülötte.....:S

    VálaszTörlés