Teljes volt a meglepetés, mert anyukám 4-4 napra elvitte magához "nyaralni" a fiúkat, egyesével. Pont amikor a tortával készülődtem, az ünnepelt volt nála, és a szülinapján érkezett csak meg, délelőtt. Szóval teljes titokban mehetett a dolog.
Felavattam az új nagy tepsimet is, ami 29x36 cm, és magasfalú. Ebben sütöttem a tortához 15 tojásból vizespiskótát. Meglátásom szerint 20 tojásból már tele is lenne a tepsi, mert ez feljött a 3/4-éig.
Miután kihűlt, keresztben 3 felé vágtam, majd felülről megfeleztem a téglalapot, így kaptam 6 kisebb téglalapot.
Készítettem tejszínes eperkrémet, mert azt kért. Csakhogy nem volt elég erre a nagy tortára, több eprem meg nem volt, így improvizáltam,és készítettem még hozzá egy adag tejszínes vanília krémet. Felváltva rétegeltem. A 6. lapot már nem raktam rá, mert úgy már túl magas lett volna, de az 5 lap kellett. Téglalapba töltöttem, és úgy dermesztettem ki egy éjszakán át. Éjszaka még begyúrtam a narancssárga színt is, ami reggel már látszódott, hogy nem pont az az árnyalat, mint az ő zuzu-jáé. De már nem volt idő játszani az unideccel, meg ha megint gyúrok bele színt, meglágyul, és nem tudok vele azonnal burkolni.
Reggel kerek egy órámba került, mire kifaragtam, és még meg sem voltam elégedve az eredménnyel. Ha tehetem azért nagyjából alakra vágom a piskótákat töltés előtt, és akkor kevesebbet kell faragni, most nem így tettem, sajnos.... Rengeteg betöltött piskótarész esett le (nem vészett kárba, kókuszgolyót gyártottam belőle). Aztán amikor már úgy láttam,hogy ha nem farigcsálok már belőle, mert már csak egyre rosszabb lesz, csak elrontom még jobban, akkor lekentem vékonyan vajkrémmel. Vissza a hűtőbe a tortát. Gyorsan megkávéztam, rendbe raktam magam. Előkészítettem az asztalt és az eszközöket a burkoláshoz. Igyekeztem,hogy most ne vékonyra nyújtsam az unidec-ket, ahogy szoktam, mert akkor, ha a "szőrözést" csinálnám, kilyukadna a burkolat. Én nem tudom mi jó abban, ha vastag a burkolás.........:S
Persze így kevésbé jönnek ki a tortahibák, meg könnyebb vele dolgozni, de rengeteg burkolóanyag megy így el, és a tortaszelet is.....Szóval szerintem nem jó, ha vastag a burkolat. Bár még az unidec nem is az a vad édes burkolóanyag.........No, de ez az én véleményem, ahány ház, annyi szokás!;)
Mikor megvoltam a narancssárga burkolással, jött a fehér pofija, amit a párom túl kiállónak talált, levettem, levágtam lapnak, de aztán úgy meg nekem nem tetszett, szóval utólag, mikor már rajta volt a rózsaszín orra, akkor még két kis gombócot tettem a pofijára, és próbáltam egybedolgozni az alatta levő fehér síkkal.
Lábacskákat is gyártottam neki, meg a hátára a pillangót. Farkinca is dukált neki, persze a saját színéből. A szemét a végén tettem csak be, szerencsére volt kimaradva még fekete unidecem, mert az a halálom, mikor azt kell színre gyúrni.......Készítettem még fület is neki, azt is próbáltam rádolgozni a fejre,hogy minél kevésbé látszódjon az illesztés. A bajszával nem kínlódtam, damilból vágtunk neki. Aztán még a szőrözést berovátkáztam, és még egy pár fényképet készítettem róla, és zsupsz a hűtőbe, mert érkezett az ünnepelt!!!!!!!
Csak ebéd után tortáztunk, de addig gyönyörködött a tortában, míg elégett a gyertya kanóca, és kidőlt!:D Új gyertyát kellett beraknom,hogy tudjunk egy gyertyafújást is beiktatni:)
Imádta, úgy örült neki,hogy azt el nem tudom mondani! Nekem nem teszik a zuzu, mert nem hasonlít 100%-osan az igazira, és sokan le is malacozták, mikor meglátták a képet, de nem számít! Mert a fiam IMÁDTA!!!!!!!!
Mikor meglátta.....
Összehasonlítgatás....:)
Családi kép az eseményről............ 
És végezetül, én mint "gyilkos"
Amúgy Milánom szülinapja aug. 16-án volt:)
Szerintem cuki lett! :)
VálaszTörlésHű, de jó lett! Látom, volt öröm! Egyébként alig válik el a szín.
VálaszTörlésNagyon cukker az állatka:)) És jó kis zömök, jól megtöltötted matériával :) Boldog szülinapot utólag is a kisfiadnak :)
VálaszTörlésHŰŰŰŰ ez aztán a torta marha jó nekem negyon tetszik
VálaszTörléscuki és biztos finom volt!!!!!
Megkóstolnám nagyon jól néz ki.
VálaszTörlés