A nagyfiam szülinapi zsúrba volt hivatalos, és én kézenfekvőnek találtam,hogy akkor nem ajándékot veszünk,hanem mi visszük a tortát. Meg is beszéltem az anyukával,hogy a tortát bízza csak rám.:)
Először focitortára gondoltam,mert szeret focizni a kisfiú. Zalán viszont lebeszélt róla, hogy már nem egyet készítettem, találjak már ki valami mást. Említette,hogy a kis Tomika szeret nagyon X-box-ozni is.
Azt sem tudtam miről beszél a gyerek, hogy azt eszik-e vagy isszák?!? Rákerestem a neten. Na, akkor jutott az eszembe, hogy a játékkonzol nem is rossz ötlet. Kétféle volt, szürke, és fekete. Gondoltam a szürkébe kevesebb ételfesték kell........ Képről készítettem, szabadkézzel sablont. Négyzet-tepsiben sütöttem a piskótát, és abból faragtam után ki a formát, a papírsablon segítségével. Kakaós piskóta volt, tejszínes csokoládé krémmel.
A burkoláshoz szerintem túl vékonyra nyújtottam ki az unidecet, és ezért nem tudtam szépen burkolni. A számítógépes szobában burkoltam és díszítettem,mert itt volt hűvös, és a kép is színesben itt volt. Átcuccoltam az egész asztalt, eszközöket, mindent. Aztán mi is mentünk köszönteni, rokonokat. Közben kiraktuk a szülinapi bulira Zalánt, én meg vittem a tortát. Azt hittem, eldugja az anyukája, és majd gyertyával megtűzdelve a buli közepén megjelenik vele. De nem! Gyorsan kihívta a kisfiát, hogy jöjjön, nézze mit kapott.Sosem felejtem el azt a pillanatot!!!!!!!!!! A játékot megszakítva rohant ki a kis srác, kezében a szürke játék konzolával! Kikerekedett, meglepődött szemecskék, majd hol a kezét nézte, hol a tortát. Képzeljétek, tökre ugyanolyan volt a kezében, mint amilyet én tortában megsütöttem neki! :) Szóval nagy volt az öröm!:)
Gratulálok,hogy ilyen örömöt tudtál szerezni másnak ,mert ez az igazi megtiszteltetés számomra és gondolom neked is.
VálaszTörlés