Nem evett még dobostortát sosem,de ő kikötötte, idén azt kér. Emlékeztem, hogy van nekem egy szupi receptem, nagyon finom, na, mondom azt előveszem, és megsütöm neki.
Na de ez így tök egyszerű is lenne...
Baromira vékonyak lettek a lapok:(
A krém sem sokat emelt a torta nagyságán. A dobostetőt elbénáztam, hiába tanultam el a netről praktikákat, azért csak sikerült törnie....:S
A párom rá is járt egyből a dobostetőre, szóval nem volt meg az összes, de rárakosgattam a felvágott tortára, utólag a képen észre is vettem,hogy két irányból haladtam....:D
Csak azért fényképeztem le,hogy megmutassam a bénázásomat...
Na de nem ment kárba, megette a családom!:)
Mindegy, nem hagyhattam a kislányt torta nélkül, második nekifutás. Na mondom akkor ez a recept erre nem
jött be mégsem, bár baromi finom volt! De a képen is látszik, kicsit túl, csokis-kakaós a doboshoz képest.
Anyukám mondta,hogy ő gyúrta a tésztákat hozzá. Na elő Horváth Ilona szakácskönyvet, és szépen abból készítettem el.Szép magas is lett. Ezzel egy bibi volt. Kicsit keksz-szerű lett a lap. Mondom ha ráteszem
a dobostetőt, és sréan pakolom rá a tortára, akkor nem tudja magát megszívni krémmel, és nem puhul meg. Na, ezért raktam itt már vissza a helyükre a dobostetőket. Annyira nem tudtam szépen díszíteni, túl sokat sem akartam nyomogatni rá. Az oldalát bevontam a krémmel, és összemorzsolt tésztalevágásokból kimaradt tésztát paskoltam az oldalára. Azután tettem rá a tetőt. Utólag nézve, már másképp csinálnám, hisz így a tető oldala ott virít fehéren. De legalább már nem tört a teteje...
Be kell szereznem egy tuti dobostorta receptet, mert birizgálja most a csőrömet, hogy kudarcok értek!:(
A suliban tanultuk a dobostető technikáját elméletben, praktikákat, szóval azt is kiviteleznem kéne gyakorlatban:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése