Kértek tőlem egy fekete-erdő tortát, de olyat, amilyen nagyot, amilyet csak lehet. Hát nekem a 30-as átmérőjű a legnagyobb. Viszont én úgy éreztem,hogy túl alacsony a forma a karika nagyságához, így a fiúk müzlis dobozának kartonját kettévágtam, és köréhajlítottam. Naná,hogy nem akart megmaradni, de sodrófára sodortam a kartont, és így már tartotta a körívet. Bevontam alufóliával, és tettem a formába, így magasítottam meg a peremét. Ebbe került 12! tojásból kakaós vizespiskóta.
Villanysütőben sütöttem, a gázsütőben nem mertem volna egyszerre sütni egy tortára való piskótát! Így is tettem a közepébe, mikor már kezdett szilárdulni a piskótamassza egy fém tűt, hogy a közepe is szépen süljön, ne csak lötyögjön.
Amikor kisült, körbevágtam a formából, és leszedtem a szélét, majd rácsra tettem kihűlni. Amikor tényleg hideg volt, szeleteltem 3 felé keresztben.
A töltelék kétféle volt. Egy a felvert, zselatinnal fixált tejszínhab. A másik pedig a meggyzselé, aminek az összetevője:
- 6 dl meggylé (befőtt leve)
- 80 g Dr. Oetker vaníliás pudingpor
- 120 g cukor
- 400 g jól lecsepegtetett meggybefőtt
A tejszínt is és a meggyzselét is külön-külön habzsákba töltöttem. Illetve én neylon zacskót használtam erre, és két műanyag kinyomócső csatlakozót, mert annak jó nagy a kimeneti csöve, és ráadásul egyforma. Lényeg,hogy kiférjen rajta a meggyszem.
A piskótakarikákat egymás mellét tettem, majd kettőt megtöltöttem vele. Köröket nyomtam, felváltva. Egy kör tejszín, egy kör meggyzselé, és így tovább. A másik lapot ugyanígy, csak a másik töltelékkel kezdtem.
Így elvileg a szelet sokkal mutatósabb, mikor felvágják. Rátettem egymásra a betöltött piskótákat egy tálcára, majd ráhelyeztem a felső piskótalapot is. Kívülről és a tetejét is áthúztam tejszínhabbal, majd egy éjszakán át hűtöttem.
Másnap frissen díszítettem, még felvert tejszínhabbal, és csokidísszel és csokiforgáccsal. A csokit magam temperáltam, és a díszhez pici olajat használva olvasztottam fel a csokit. Majd sütőpapírra össze-vissza folyattam a csoki, és hagytam megszilárdulni. Díszítéskor ebből törtem. A temperált csoki forgácsolásnál nem ragadt, nem tapadt, nagyon jól lehetett vele dolgozni! Van még belőle, egy igazi kincs!:) Hisz egyszerre nem 10 g-ot csinál az ember....
A torta oldalát szerettem volna habzsákkal függőlegesen felhúzni, de már így is túl széles és magas volt a torta, így döntöttem a fogas habkártyás díszítés mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése